Egy csokorba gyűjtöttük a 8 legfontosabb és anyagi vonatkozásban legnagyobb előnyt hordozó, de összességében kevesek által ismert kedvezmény formát.
Számoljon velük, de mindenek előtt ismerje meg a lehetőségeit – fussa át mire is jogosult valójában:
- Adójóváírás megtakarítások esetében
- Alanyi jogon járó 30% állami támogatás lakáscélú megtakarítások esetében
- Családi adókedvezmény – családi járulékkedvezménnyel kiegészítve
- Fiatal házasok adókedvezménye
- Személyi kedvezmény – mely nem gondolnánk, de számtalan betegség esetében jár
- CSOK - Családi otthonteremtési kedvezmény
- Kedvezményes adózású természetbeni juttatások
- Kamatadó kedvezmények
Nézzük meg ezeket kicsit részletesebben!
1. Adójóváírás megtakarítások esetében:
- Nyugdíjcélú megtakarítások esetében a magánbefizetések után 20 % adójóváírást lehet igénybe venni melynek felső határa a megtakarítás formájától és a nyugdíjba vonulásig való időtartam függvényében összegszerűen maximálva van. Ezek együttes felhasználása esetén az ilyen típusú megtakarítások után együttesen igénybe vehető maximális adójóváírás is egy adott összeget – évi 280 000 Ft-ot - nem haladhatja meg.
- Az itt igénybe vehető megtakarítási formák:
- Egészségpénztári és önsegélyező pénztári megtakarítás esetében: a magánbefizetések után 20 % adójóváírást lehet igénybe venni melynek felső határa 150 000 Ft/év összegben maximálva van. Fontos tudni, hogy ez az összeg az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésre visszaigényelt adójóváírást is tartalmazza, amennyiben ilyennel is rendelkezünk, vagyis ez a "zseb" ezekhez a megtakarítási formákhoz tartozó adójóváírást fedezheti. Fontos az is, hogy a szóban forgó 150 000 Ft/év adójóváírás része a fent említett éves maximális 280 000 Ft-os keretnek, így ha ezt teljesen kihasználjuk, a másik két nyugdíj típusú megtakarításra már csak a fennmaradó 130 000 Ft/év áll rendelkezésünkre.
2. Alanyi jogon járó 30% állami támogatás lakáscélú megtakarítások esetében:
- A Lakástakarék számla olyan megtakarítási forma, amellyel a lakással kapcsolatos céljait tudja finanszírozni - vállalhatóan és a terhelést előre kiszámíthatóan - az állam hozzájárulásával. Az állami támogatás mértéke a környező országok hasonló támogatási rendszereit is figyelembe véve kimagasló, mivel éves szinten a saját befizetésünk 30%-a kerül a megtakarítási számlára az állam jóvoltából.
3. Családi adókedvezmény – családi járulékkedvezménnyel kiegészítve:
Változások történtek a családi adókedvezmény 2015 évi szabályozásában. A családi adó- és járulékkedvezmény az egyik legnagyobb jövedelempótló ellátás. A kormány célja, hogy megállítsa hazánk népességének a fogyását, amelyhez az egyik legfontosabb eszköze a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások számának, illetve összegének a növelése.
4. Fiatal házasok adókedvezménye:
Bevezették az első házasok családi adókedvezményét: 2015-től minden pár, ahol legalább az egyik fél első házasságát köti, havi 5000 forintot írhat le adójából két éven keresztül, de legfeljebb addig, míg a gyermek születése miatt nem lesznek jogosultak a magasabb összegű családi adókedvezményre.
5. Személyi kedvezmény – mely nem gondolnánk, de számtalan betegség esetében jár:
A törvény szövege félrevezető, mivel úgy fogalmaz, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélyek jogosultak erre az adókedvezményre, azonban a vonatkozó rendeletekben felsorolt betegségek sokkal tágabb kört ölelnek fel, mint amit a köznyelvben súlyos fogyatékosságnak nevezünk.
Több százezer forinthoz juthatnak azok, akik most tudják meg, hogy már 2009-ben is jogosultak lettek volna az adókedvezményre, de azt az elmúlt években nem vették igénybe.
A törvény (1995. évi 117. törvény 40. §) szerint:
"Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (személyi kedvezmény)".
6. CSOK - Családi otthonteremtési kedvezmény:
Korábban kettő vagy annál több gyereket nevelő családok vehették igénybe a támogatást kizárólag új ingatlan vásárlására, de mivel a lakáshelyzet komoly akadálya lehet a gyermekvállalásnak, ezért bővítette a kormány a korábbi "szocpol" kereteit. Így új lakás vásárlása, építése mellett már használt ingatlant vásárlására és bővítésére, felújítására is felhasználható az összeg, amelyet gyermektelen párok is kérhetnek.
Az igénybe vehető összeg 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig terjed. Ez vissza nem térítendő támogatás, mely a bankfiókokban igényelhető.
A 2015 július 1-től igényelhető CSOK (régi nevén szocpol) mértéke függ a vásárolt ingatlan energetika besorolásától, a gyermekek számától, és az ingatlan alapterületétől.
2016. január 01-től jelentős kedvezményről döntött a kormány a nagycsaládosok támogatása érdekében: a 10 éven belül három gyermeket vállaló párok vagy már meglévő nagycsaládosok 10 millió Ft vissza nem térítendő támogatáshoz és + 10 millió Ft kedvezményes kamatozású kölcsönhöz juthatnak ( 25 év futamidő, maximum 3% kamat) új lakás vásárlása illetve új ingatlan építése esetén az egyéb feltételek (pl hitelképesség stb.) teljesülése esetén. A rendelet részleteit tekintve a január-február hónap láthatóan szükséges a részletek pontos tisztázására ezért sok esetben a bankok átmenetileg fel is függesztették az elbírálási folyamatokat.
7. Kedvezményes adózású természetbeni juttatások:
„Béren kívüli juttatások” ahogy általában ismerjük ezt a kedvezményt. Ami eszünkbe jut róla, az évről évre változó környezet miatt: szigorodó szabályok, növekvő adminisztrációs teher a munkáltatók oldalán és bonyolódó juttatási feltételek, amit munkáltató és munkavállaló egyaránt teherként él meg.
A béren kívüli juttatások egyedi korlátainak mértéke 2016-ben változatlan maradt. A juttatások együttes alkalmazására vonatkozóan 2015-ben megszűnt az ún. „500.000 Ft-os szabály” és bevezetésre került a keretösszeg, illetve a rekreációs keretösszeg fogalma.
Nem változtak azonban az adómentes juttatási formák – merthogy ilyenek bizony vannak!
Keretösszeg:
A legnépszerűbb béren kívüli juttatások 2016-ban 34,51%-os adózás mellett összesen legfeljebb 200 000 Ft / fő / év NETTÓ keretösszegig ahatók. A keretösszeget meghaladó juttatások adózása (a 200 000 Ft feletti részre vonatkozóan) már a magasabb, 49,98%-os adózási sávba esik.
Rekreációs keretösszeg:
34,51%-os adózás mellett összesen legfeljebb 450 000 Ft / év keretösszegig juttatható béren kívüli juttatások.
Adómentes juttatások:
0 %-os adózás mellett adhatók az alábbi juttatási formák:
- KULTÚRA utalvány 50 000 Ft / év
- sportrendezvényre szóló belépőjegy / bérlet korlátlan értékben -
- egészségbiztosítás: kockázati biztosítások együttesen a minimálbér 30%-áig –
- kockázati biztosítások (élet- és egészség): kockázati biztosítások együttesen a minimálbér 30%-áig
- teljes életre szóló kockázati biztosítások megtakarításra, biztonsági tőke képzésére hosszútávon: gyermek, lakás, nyugdíjtőke, stb
- lakáscélú támogatás: a vételár 30%-áig, de legfeljebb 5 millió Ft a tárgyévben és az azt megelőző 4 évben
- bölcsődei szolgáltatás
- számítógép használat
- távolsági bérlet kiegészítés
A kamatadó jellemzően a kamatot fizető pénzügyi eszközökre vonatkozik, mint például a bankbetétek, államkötvények, jelzáloglevelek. Továbbá ide tartoznak a befektetési jegyek is, tehát a befektetési alapokra is kamatadót fizetünk.
Ez annyit jelent, hogy a pénzünk által megtermelt nyereségünk 16+6 %-a az állam zsebébe vándorol.
Csökkenthetjük a kamatadó által okozta károkat – három egyszerű megoldás biztosan van:
- Hosszabb távon gondolkodunk
- Életbiztosításba fektetünk
- TBSZ – Tartós befektetési számlát nyitunk
Pontosan mit is jelentenek ezek a lehetőségek és milyen esetben vagyunk ezekre jogosultak?
Tudjon meg többet! - Tovább a regisztrációhoz >>